A rózsanevelés fortélyai

A rózsa kötött, nyirkos talajt és nyílt fekvést igényel.
Fényigényes növény, ezért feltétlenül szükséges, hogy déli fekvésbe kerüljön! Az ültetésre legalkalmasabb időpont az ősz.
Választhatunk szabadgyökerű- és konténeres rózsát is. Mindkét esetben különös figyelmet kell szentelnünk az alaptrágyázásra.
Az ültetőgödör ásása után keverjünk a feltalajba nagy mennyiségben istállótrágyát, majd temessük vissza a keveréket. Hagyjuk ülepedni, majd 2 hét után bontsuk ki és ültessük bele a rózsát.
Öntözzük meg jól, majd kupacoljuk fel a tövet, majd tavasszal bontsuk azt le.
Metszés nélkül a kerti rózsák többsége hamar elöregszik, felkopaszodik, virágtömege és nagysága csökken.
Túl erős metszés esetén a zöldfelület növekedését serkentjük, ezért a virághozama és az élettartama is kisebb lesz.
Visszavágásuk során úgy irányítsuk a fejlődésüket, hogy a legszebb virágot hozó rügy hajtson ki. Ehhez viszont szükséges egy kevés ismeret, vagy jó megfigyelés.
Minden rózsatípus virágzását serkenthetjük, ha az elnyílt virágokat az első 5 levélke felett csípjük le.
A föld alól előtörő vadhajtásokat tőből távolítsuk el. Ezek általában világosabb színűek és leveleik is apróbbak.
Gondoskodjunk tápanyagutánpótlásról minden tavasszal és ősszel.
Nyáron rendszeresen öntözzük rózsáinkat.
Folyamatosan védekezzünk a rózsalisztharmat, a rózsabogár és a levéltetvek ellen.
Ha nem akarunk sok permetszert alkalmazni, telepítsünk a rózsák közelébe levendulát, segítségével elűzhetjük a levéltetveket. Ültethetünk még sok olyan növényt, melyek vonzzák a kártevők természetes ellenségeit, a fátyolkákat és a katicabogarakat.