Design és webfejlesztés: Pek&Gile

Bio-Szolár házak

Bio-szolár házBio-szolár házFalszerkezet
Az alacsony energiaigényű Bio-Szolár házak lényege a kétrétegű falszerkezetben és az ehhez szervesen kapcsolódó télikertben rejlik.
A kétrétegű falszerkezet belső magja maga a ház tartó vázszerkezete, és a vázszerkezet közötti cellulóz hőszigetelés, amely újrahasznosított újságpapírból készül.
A külső - szintén hőszigetelésből és tetszőleges burkolatból álló - réteget egy légrés választja el a belsőtől.
Az állandóan szellőző télikert biztosítja a házban a friss levegőt, amely a napsugárzás hatására felmelegszik. A meleg levegő bejut a falszerkezetben található légrésbe. A légrésben cirkuláló, a kültérinél jóval melegebb levegő még télen is biztosítja, hogy a pára ne érje el a harmatponti hőmérsékletet a cellulóz hőszigetelésben, így az nem jelenik meg nedvességként, nincsen szükség fóliára.
Bio-szolár ház falszerkezeteBio-szolár ház falszerkezete A fűtési- és a HMV rendszer
A házak fűtési rendszerénél és használati melegvizük előállításánál szintén a legegyszerűbb, és leggazdaságosabb rendszer kialakítása a cél. Az épületek fűtési energiaigénye a 20 cm vastag cellulóz hőszigetelésnek köszönhetően rendkívül alacsony, mindössze 20-25 kWh/m²/év.
A cél az, hogy ezt a csekély fűtési- és használati melegvíz hőigényt minél nagyobb mértékben passzív napenergia-hasznosítással tudják fedezni.
Ebben segít részben a télikert, részben pedig a padlástérben elhelyezett roppant egyszerű kivitelű napkollektor. A padlás feletti tetőszakasz ugyanis hagyományosan nem cseréppel, illetve földdel van fedve, hanem üveggel,  átlátszó műanyaggal, így az itt sűrűn fektetett fekete műanyag csövekben keringő fagyálló folyadék felmelegszik annyira, hogy elegendő hőt adjon át az 1000 literes hőtároló tartálynak. Ezen felül, ha szükséges, akkor egy faelgázosító kazán segít rá a hőtermelésre.
A ház fűtése elsősorban a télikertben felmelegedett, légrésekben keringő meleg levegő által valósul meg. Ha éppen nem süt a nap, és ebből a levegőből nem tudunk elég hőt kinyerni, akkor a napkollektorokkal korábban összegyűjtött, és tárolt hővel beindul a falfűtés. Ha kifogy a napenergiával felfűtött melegvíz, illetve ha már nem éri el a kívánt hőmérsékletet, akkor kell üzembe helyezni a faelgázosító kazánt, de a tapasztalatok szerint mindössze évi 2-3 m³ fa (30-45 ezer Ft.) elegendő a legnagyobb hidegek átvészelésére.
A télikertA télikert
Védekezés a túlmelegedés ellen:

A télikert árnyékolása mellett természetes szellőztetéssel csökkenthető a nyári túlmelegedés. A padlástérben árnyékolás híján kialakuló erős üvegházhatásból adódó „napkémény” effektus az, ami segíti a légmozgás beindítását. A homlokzaton elhelyezett, érzékelők által vezérelt ~ 50x50 cm nagyságú csappantyúk szükség esetén kinyílnak, és a tető alatt felmelegedett, a kültérinél még nyáron is melegebb levegő szabadon távozni tud. Ez folyamatos légmozgást biztosít a házban huzathatás nélkül.
A zöldtető kialakítása a talaj hőtárolóképességének köszönhetően szintén kedvezően hat az épület hőterhelésének csillapítására. Jelentősen javítja a tető hőszigetelőképességét, és nyáron hűtő hatása a párologtatás révén fokozódik.
Természetes világítás

A padlástér áttetsző fedésének köszönhetően, a födémben elhelyezett felülvilágítók a belső helyiségekben (közlekedő, gépészeti helyiség) is természetes megvilágítást (napfényt is) biztosítanak, ami nem csak energiatakarékossági, hanem élettani szempontból is kedvező.
Bio-Szolár házból passzívház

A bio-szolár házak kiváló kiindulási alapot nyújtanak, hogy „hiányosságaikon” javítva, illetve lehetőségeiket jobban kihasználva környezetbarát passzívházakat hozzunk létre. Favázas falszerkezet helyett, jelentős hőtároló tömeget képviselő (kisméretű)tégla falazattal, zárt, hőszigetelt, talajba fektetett légcsatornán keresztül szellőztetett télikerttel, esetleg hővisszanyerő alkalmazásával és szezonális tároló beépítésével elérhetők a passzívház követelmények.
Felmerül azonban a kérdés, hogy gazdaságos-e, és fenntarthatóbb-e a passzívház besorolásért küzdeni?
Lehet, hogy mindent egybevetve kevesebb energiafelhasználással, kisebb környezetterheléssel jár egy 20-25 kWh/m²/év energiaigényű ház megépítése és működtetése, mint egy passzívházé?

Kazinczy Gyöngyvér
Okl. építészmérnök
+36 20 800 96 95
kazinczy@gmail.com

Twitter
Facebook
iwiw
MEGOSZTÁS