Passzívház helyett, környezet- és emberbarát passzívház

Emberbarát passzívház

Mi a baj a hagyományos értelemben vett passzívházakkal?

A passzívházakat ma úgy említik, mint egy olyan ház, ahol télen nincsen szükség fűtésre, nyáron hűtésre, mert a kellően vastag hőszigetelésnek, a légtömör nyílászáróknak, és a hővisszanyerővel ellátott szellőztető rendszernek köszönhetően annyi hőnyereség (belső és szoláris) van, mint amennyi a veszteség.
Ez igaz, de mégis sokunknak ösztönösen ellenérzése támad a passzívházakkal szemben.
Jogosan, de miért?
Sajnos manapság a leggyakoribb hőszigetelő anyag a polisztirol hőszigetelés, szintén nagyon elterjedt megoldás a passzívházat építők körében az EPS-beton szerkezet, a belül 5 cm, kívül pedig 5 és 20 cm közötti vastagságú polisztirol rétegek között 15 cm vastagságú betonmaggal készült szerkezet.
Bár a fűtési költség csökken, energiahatékonyságunk javul, de számos olyan vonzattal kell számolnunk, ami nem a környezettudatosság irányába mutat: Egyrészt a polisztirol előállítása, majd megsemmisítése jelentős környezeti szennyezéssel jár, másrészt épületfizikai problémákat is felvet, ami ellen párazáró fóliával (műanyag zacskóba csomagolva ezáltal életterünket) védekezhetünk.
A passzívházak légtömör nyílászárói teljes mértékben gátolják a szabad légmozgást. A pára folyamatos és biztos eltávolítását mesterséges szellőztetőrendszer kiépítésével tudjuk ez esetben biztosítani, ami viszont költséges beruházás, és szintén nem természetes megoldás.
Tehát a passzívházakban oly gyakran csak az energiatudatosságra való törekvés valósul meg, a környezettudatosság háttérbe szorul.
Fenntarthatóságról viszont a környezet- és energiatudatosság egyidejű teljesülése esetén beszélhetünk.
Hogyan lehet passzívházat építeni környezetbarát, egészségre nem káros, ugyanakkor takarékos megoldásokkal? Bio-Szolár házak!